"Mindannyiunk képzeletében Drakula elegáns, frakkos úr, akinek hideg kézfogása, elöugró szemfogai, parázsló szemei borzongást keltenek nemcsak a Drakula-regények - és filmek szereplöiben, hanem bennünk, olvasókban és nézökben egyaránt. Ezt a Drakulát egy ír regényíró, Bram Stoker teremtette közel száz évvel ezelött. A Drakula címü regény csekély irodalmi értéke ellenére is a "pszichológiai horror" egyik jelentös alapmüve lett. Stoker vámpír-Drakulája mögött neves történelmi személyiség áll, aki a XV. század második felében, Havasalföldön uralkodott, s már életében európai hírnévre tett szert kegyetlen tetteivel és törökellenes harcával. Így hát Stoker regénye igen bonyolult történelmi és néprajzi hagyományokon alapul, hiszen a vámpírhit is több száz éves kelet-európai hagyományra vezethetö vissza.

        A Drakula-történeteknek számos magyar vonatkozása is van. Maga a Drakula név eredete Luxemburgi Zsigmond korába nyúlik vissza. Drakula apja, a havasalföldi uralkodó család sarja, Vlad, tagja lesz a Sárkányos Társaságnak, s felveszi a Vlad Drakula ("draco", mint sárkányos, illetve "drakula" mint románul a démon) nevet, mely átszáll fiára is. A fiatal Drakulát Hunyadi János veszi védelme alá, s ö maga segíti trónra. Késöbb Mátyás király pártfogoltja egészen 1462-ig, amikor a magyar király elfogatja és tizenkét éves budai és visegrádi fogságra ítéli. Ezután ismét Havasalföld trónján találjuk, majd néhány hónap múlva ellenségei meggyilkolják. Kegyetlenségeiröl már a XV. század második felében a nagy német kereskedövárosokban, Nürnbergben, Lübeckben, Bambergben, Ausburgban, Lipcsében 6-8 oldalas brosúrák, azaz újságlapok jelennek meg. Például a lübecki kiadás egyetlen példányát az Országos Széchenyi Könyvtárban örzik.(...)"

Sz. Farkas Jenö: Drakula vajda históriája, Budapest, 1989
(részlet: 7-8. oldal)